2015. augusztus 28., péntek
9. rész
- Te komolyan megitattál velem egy kukacos turmixot? – kérdezte idegesen. - Aha, miért ne? - válaszoltam flegmán. Kinéztem a konyha ablakán és láttam, hogy borul befele. Talán ki kellene próbálnom egy új hobbit, amit esős napokon csinálhatok. Zenélhetnék, vagy olvashatnék. Felmentem a szobámba, és bekapcsoltam a laptopomat. Rá mentem a Youtubera és elkezdtem a zenés videókat nézni. Eldöntöttem, hogy gitározni fogok. Anyuval kicsi koromban vetettem egy fa gitárt. Amióta tegnap este a döglött halat betettem Krisz párnája alá, azóta többet mosolyog, mintha a bosszút forralná. Felvettem egy fehér hosszú ujjú felsőt, egy hozzá illő fekete hosszú cső gatyát, plusz egy barna csizmát. Felkaptam a táskám.
Mikor elindultam kifelé az ajtón éreztem, hogy Krisz tekintete bele fúródik a hátam közepébe. Megálltam a buszmegállóban. 3 perc múlva jött is az 55- ös. (nem szoktam buszozni Budapesten, mert csak autóval közlekedünk) 20 percre rá benn is voltam a városban. A barátnőim ott vártak a hősök terén. Elmentünk karaokézni, sokat nevetünk egészen addig, amíg Krisz be nem robbant a haverjaival és el nem rontotta a csajos napot. Leült mellém és a nyakam mögé csúsztatta a kezét. A haverjai kedvesek voltak, a barátnőim faggattak, hogy mégis mi van köztem meg Krisz között. Én meg csak annyit mondtam, hogy semmi, csak mostoha tesók vagyunk. Odahajoltam a lányokhoz és meg kértem őket, hogy tartsák szóval, míg én kiszellőztetem a fejem. Bólintottak, jelezve, hogy számíthatok rájuk. Kibújtam Krisz keze alól és kimentem a folyosóra. - Ezt nem hiszem el! - suttogtam. A volt barátom, épp felém tartott. (Még az összeköltözés előtt szakítottunk)
- Szia cica! - mosolyogva jött oda hozzám. - Sziasztok! - mert ugye nem volt egyedül. 3 lány és kb 7 fiú társaságában ált előttem. Nyílt az ajtó. Bár Krisz elől próbáltam elmenni, nem igazán sikerült, mert a barátnőim nem tartották fel őt sokáig. - Hát itt vagy! - nézett rám mosolyogva. Kijött a hangos szobából és látta, hogy nem vagyok egyedül. Odafordult hozzám. - Ki ez? Be sem mutatsz? - Krisz, ő itt... - mutattam Alexre (a volt barátom neve) - Alex. Alex, ő itt Krisz -kezet fogtak előttem és mind ketten értetlenül néztek rám. - Alex az exem! Krisz a mostoha tesóm - Mindketten mély lélegzetet vettek. Krisz oda vágta hozzám a táskámat és felém fordult. - Sajnálom, hogy megzavartam a bájcsevejt, de Lina nekünk mennünk kell! -fogta meg a kezem, és húzott maga után. - De... - fordultam az ajtó felé. - A barátnőim! - A fiúk haza viszik őket! - Megálltam és kirántottam a kezemet a kezéből. - Meg ígértem nekik, hogy a mai nap az övéké! - emeltem fel a hangom. Krisz odasétált hozzám. A tenyerét az arcomra helyezte. Bele néztem azokba a zöld szemekbe és az ajkamba haraptam. - Megbeszéltem velük, hogy holnap nálunk aludhatnak, csak hogy kárpótolhasd őket. - Cuki mosolyt húzott a szája szélére. - Így rendben? - Khm... Nem egészen, de elfogadom -újra meg fogta a kezem és húzott maga után. Kiértünk a szakadó esőbe. Krisz kinyitotta az esernyőjét és ott álltunk a a szakadó esőben. Mivel a kedves "herceg" nem akarta, hogy a válla vizes legyen, ezért nekem csak az egyik vállam fért be mellé. Az esernyőről a víz a fejemre zúdult. - Micsoda udvarias pöcsfej vagy! -jelentettem ki. Erre rám nézett és csak egy gúnyos mosolyra futotta. - Nagyon nőies vagy ma! Gyere, menjünk! - Megfogta a kezem, és maga után rángatott. Az esernyő egy picit sem takart. Mire haza értünk, ő tök szárazon lépet be a nappaliba, én meg, mint valami ázott macska. - Jaj szívem, nagyon tetszik a látvány, de mielőtt megfázol menj és öltözz át! -intett a fejével a felsőmre, ami teljesen át ázott. Ciki volt ezért magam elé kaptam a kezem és felsiettem az emeletre. Lezuhanyoztam, és miután átöltöztem, lementem. Egy fekete atléta volt rajtam, és egy hosszú cica naci. Átsétáltam a konyhába és leültem az egyik bár székre. - Miért kellett ilyen gyorsan haza jönni? Amint látom nem ég a ház és gázszivárgás sincs - vontam kérdőre. Odasétált a hűtőhöz és élő vette a narancslevet. A szekrényhez hátra lépet, és 2 poharat vett elő. Letette az asztalra a poharakat és a narancslevet bele töltötte, majd egy fordulattal vissza is helyezte a hűtőbe az üdítőt. Odatolta nekem az egyik poharat. - Csak elegem volt abból a Zoli nevű gyerekből. - Alex! - javítottam ki. - Érzel valamit iránta? - belekortyolt az üdítőjébe és lerakta az asztalra. - Ő volt az első! - jelentettem ki, utána mélyeket kortyoltam a narancslevemből. - Az első mi? - kérdezte idegesen. - Szerinted? - húztam az ágyat. - Te lefeküdtél azzal a piócával? -csapott egyet az asztalra. - Mi? Nem! Fújjjjjjjjj! Nincs azaz isten! Ő. volt az első szerelmem -megkönnyebbülten felsóhajtott. Miért érdekli? Hisz nem is ismer… Mondja az, aki az első 2 hét után bele szeret a mostoha bátyjába. - Miért kérdezted ilyen hírtelen? - kérdeztem. - Majd egyszer elmondom! – válaszolta, mire "menny a picsába pöcsfej!" arccal néztem rá. - Jól van! Szia! - felemelkedtem a bárszékről, és megfogtam az üres poharam, betettem a mosogatóba és megfordultam. Krisztus ott ált előttem. - Mi a szent szar? - szólaltam fel ijedten. Közelebb hajolt és elmosolyodott. - Kérdezhetek valamit? - mosolygott. - Már meg tetted! - hülyültem el a helyzetet. Úgy nézet rám, mint aki villámokat szór a szemével. Ó, nemár! Megint bele néztem a gyönyörű zöld szemeibe. - Mi a kérdésed? - dadogtam. - Tudod én nem vagytok az a srác aki... - Nyögd már ki! - szakítottam félbe. - Megcsókolhatlak? - Ennyi nekem végem! Nem bírom. Bele néztem a szemébe ismét, és elröhögtem magam. Mikor egy fél perc múlva ismét felnéztem, láttam, hogy komolyan gondolja. - Ó, te ezt most komolyan kérdezed? -abbahagytam a röhögést, mivel a hangulat komoly volt. - Te most szívatsz? Őszintén, hány lányt csókoltál meg az engedélye nélkül? - Sokat! - jelentette ki mosolyogva. Elléptem mellette és elindultam a nappali felé. - Nehogy azt hidd, hogy nem vettem észre, ami a karaoke után történt! -Értetlenül fordultam hátra. - Miért mi történt? - közelebb és közelebb lépett. - Mikor meg fogtam az arcodat, bele haraptál a szád szélébe. - hoppá lebuktam.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése